Kötetlen beszélgetéssel kezdtük a vasárnapot. A régió színházainak képviselőivel találkoztunk, de nem a megtervezett helyszínen, hanem az igazgatói irodában, ugyanis a színház előterében ping-pongozás „zajlott” éppen. (Hogy honnan került oda a ping-pong asztal, és aztán hová tűnt, annak nem sikerült utánajárnunk…)
A fesztiváligazgató, Balázs Attila, „dobta fel” a fesztivál szervezésével kapcsolatos szakmai kérdéseket, majd a jelenlévő igazgatókkal közösen próbáltak válaszokat találni. Felvetődött, hogy kétévente lehetne váltogatni a fesztivál helyszínét, áthelyezni más eurorégiós városokba, de végül abban egyeztek meg, hogy „Temesvár egy jó hely”, és valószínűleg nagyon ingadozna a minőség is, attól függően, hogy az aktuális szervezőknek mennyire sikerülne támogatást szerezniük. A Csiky Gergely Színház szerencsés, hiszen a helyi önkormányzat teljes mértékben támogatja az eseményt, idén is megkapták a kért összeget, és ez remélhetőleg a jövőben is így lesz.
A temesvári német színház igazgatója, Lucian Vărşăndan, egy nonprofit szervezet létrehozását javasolta, melynek kizárólag a fesztivál támogatása lenne a célja. Ilyen módon elérhetővé válnának a nonprofit szervezeteknek szánt támogatások. Elhangzott az is, hogy az eurorégiós városok önkormányzatait meg kellene győzni arról, hogy támogassák színházuk mindenkori részvételét a fesztiválon, ami elősegítené a fesztivál minőségi fejlődését, hiszen ezáltal több pénz juthatna nívós európai előadások meghívására, workshopok szervezésére.
Mezei Zoltán és Balázs Attila
A Szabadkai Népszínház magyar társulatának vezetője, Mezei Zoltán, a fesztivál minőségi fejlődésének fontosságát hangsúlyozta: ennek érdekében nyitni kell más előadások felé is, nem kell kimondottan a régióra „korlátozódni”, máshonnan is lehet jó előadásokat meghívni. Balázs Attila már el is indult ezen az úton, ezért szerepel a műsorban egy tatabányai és egy szófiai előadás is. Fontos volna továbbá, hogy lehetőség szerint válogatás alapján kerüljenek az előadások a programba, és ne pusztán alanyi jogon. Felmerült még a díjazás, a szakmai zsűri, a szakmai beszélgetések és a tematikus fesztivál gondolata is, mint lehetséges fejlesztési irányok (melyek a későbbiekben forrhatják majd ki magukat), valamint mindenki fontosnak tartotta a főiskolás / egyetemista vizsgaelőadások meghívását is: így a színházigazgatók szélesebb körben is megismerhetnék a színésznövendékeket.
Az élet persze nem csak színházból áll, és egyetlen fesztivál sem lehet teljes off-programok nélkül. A különböző koncertek, bulik (amelyek idén is részei a programnak!), kiállítások, még azoknak is vonzóvá tehetik a fesztivált, aki talán nem jönnének el különben a színházba. Másrészt az ilyen jellegű programok adnak alkalmat arra is, hogy az alkotók megismerkedjenek egymással, barátságok és együttműködések szülessenek.
A.L.
